Ma première sortie: nous allons visiter mes grands-parents Gaspar pour célébrer mes trois jours!

My first trip out: we visit my grand-parents to celebrate my third day!

Délia levele
Publié le:  23 mars 2000

Kedves Mindenki!

Csak megjöttem.

Ma reggel 5-kor bújtam elõ, szüleim meg is lepõdtek, milyen gyorsan meglettem: 20 órás maratoni szülésre készítették fel magukat, de kicseleztem õket, és 6 órányi közös munka után elõkerültem..

Jelenleg, így hét órásan, a kemény munka fáradalmai után bölcsõmben pihengek, anyám esküvõi ruháját alakította át baldachinommá – és ez, az idei év elsõ igazi tavaszi napján, – különossen hasznos és kellemes. 2 kiló 90-et nyomok. Ja, és ha valaki a nevemrõl nem jött volna rá, lány vagyok. Nevemet québeci nagyapám dobta be a családi köztudatba: a helyi újság elhalálozási rovatában akadt rá. Szerencsére a Délia nevet (ami még a magyar utónévkönyvben is benne van, és így szüleim megmenekültek a BM-s urak és elvtársak állitólagos lefizetési elvárásaitól) franciául is és magyarul is ugyanúgy írják és ejtik – így mindkét környezetben könnyedén otthon érzem majd magamat.

Persze most errõl még mist sem sejtek. Így 7 órásan még nem sokat tudok a világról. Tulajdonképpen semmit sem, kivéve egy dolgot: hogy, bármit is állít az orvosok döntõ többsége, az otthonszületés csodálatos.

Az egész – a romantikus epizódokat nem számítva – két hete kezdõdött, amikor egy vasárnap a Turandotot hallgatva úgy döntöttem ideje kijönni. Aztán, mire a szülõk hazajöttek az operából, meggondoltam magam. Tegnap este aztán nem bírtam tovább. 11-kor fölébresztettem anyámat, aki fél egykor döntött úgy, hogy a dolog most valóban komoly és felkelti apát. Háromnegyed háromkor megjött a bába, fél óra múlva a dúla, majd nagyanyám. Anyám – meglehetõsen hamis – éneklõ kiáltásai mindkét szomszédot is ébren tartották reggel 5-ig, amikor is kipottyantam. Anyám meleg testén tanulgattam a lélegzést, miközben a köldökzsinórom még másfél órán át könnyítette az átmenetet az avilág és az evilág között. Képzeljétek, már 7 órás vagyok, de még nem is fürödtem – úgy tetszem anyáméknak, ahogy vagyok.

Reggel 6-kor megérkezett Laci nagyapám és dédanyám is, és mindannyian egy korty bort ittak a tiszteletemre. Már csak 365-öt kell aludni, és eljön a következõ születésnapom!

Addig is, ha érdekel, nézzetek meg még néhány rólam és a családról készült képet a http://sevigny.pressflex.com oldalon.

Néhányatokkal szüleim már régen nem találkoztak, és hiányoztok is nekik. Én is alig várom, hogy találkozhassunk.

Addig is maradok õszinte hívetek:

Gáspár Délia